Egyházunk egy-két hete

Hozzászólás a cikkhez

Az ünnepségen

Tizenöt évvel ezelőtt, 1988. december 17-én alakult meg a Magyarországi Evangélikus Ifjúsági Szövetség (Mevisz). Az évforduló megünneplésére múlt szombaton a budahegyvidéki gyülekezet otthonában került sor. Abban a templomban, amelynek tervezésekor már eleve figyelemmel voltak a mozgássérültekre. A közösségi helyiségek számukra itt csaknem teljesen akadálymentesek. Sajnos manapság még nagyon kevés az ilyen egyházi épület...

A „születésnapi” program során a mintegy száz résztvevő hálaadó istentiszteleten, illetve előadások és beszélgetések keretében idézte fel a szövetség megalakulásának körülményeit, az elmúlt másfél évtized jelentősebb állomásait, megemlékezvén azokról a barátainkról is, akik már nem lehettek közöttünk.

Dr. Cserháti Péter, ifj. Zászkaliczky Pál és Ittzés András, a Mevisz egykori vezetői a kezdetekről beszéltek. Fölidézték azokat a politikai és egyházi körülményeket, amelyek a szervezet létrejöttét kísérték, illetve olykor nehezítették. Számomra mint fiatal történész számára, különösen is érdekes volt ez a történeti visszatekintés, de úgy hiszem, mindannyian éreztük, hogy nekünk – a Mevisz mai generációjának – mennyire nagy szükségünk van arra, hogy megismerjük annak a közösségnek a múltját, amelynek tagjai és vezetői vagyunk.

Manapság az egyházi közvéleményben a Mevisz leginkább a szociális munkát végző Bárka szakcsoportról ismert. Kétségtelen, hogy kezdettől ez a terület volt az, ahol tevékenységünk a legaktívabb volt. Azonban visszatekintve az elmúlt évekre, láthattuk, hogy a különböző szakcsoportokból mennyi – máig élő – kezdeményezés indult ki. Olyanok is, amelyeket idővel egyházunk ifjúsági osztálya vagy más, egyházon belüli közösségek vittek tovább. Gondolhatunk itt a mára már hagyományossá vált hittanversenyekre, gitártáborokra, a mai egyetemi gyülekezet csíráját jelentő egyetemi istentiszteletekre vagy az evangélikus ifjúság körében oly nagy népszerűségnek örvendő Új ének füzetre, amely mindmáig a Mevisz kiadásában jelenik meg. Szintén szervezetünk nevéhez kötődnek az Egyháztörténeti szakcsoport munkája nyomán megjelent Nem voltam egyedül című inerjúkötetek és a Túróczy Zoltán emlékét idéző Isten embere című könyv.

Úgy látszik, a Mevisz szerepe kezdeményező szerep. Kezdeményező, hiszen az ifjúsági szövetség nemcsak a fent említett területeken, de az egész evangélikus, sőt az ökumenikus keresztény ifjúsági munka újraindításában is úttörő szerepet játszott. Olyan időszakban (a rendszerváltozás előestéjén) alakult meg egy evangélikus fiatalokból álló, de független szervezetként, amikor még elengedhetetlen volt az ifjúság lendülete, merészsége ahhoz, hogy egyáltalán bein- dulhasson valami új az egyházban.

Noha sok kezdeményezésünk más keretek között folytatódott tovább, mégis vannak olyanok, amelyek mindmáig megmaradtak a Meviszben. Ezek közül legfontosabb és legjelentősebb kétségtelenül a Bárka szakcsoport munkája. Tizennégy éve, az első mozgássérülttábor résztvevőjeként én is a Bárkán keresztül kerültem kapcsolatba a szövetséggel, és tapasztaltam meg annak a szolgálatnak a szépségét és fontosságát, amelyet a Bárka végez. A mostani ünnepi alkalom, az ismerős és ismeretlen tekintetetek ismét meggyőztek arról, hogy ma is nagyon nagy szükség van erre a szolgálatra, illetőleg a Meviszre.

A hálaadó születésnapi együttlétet úrvacsorás istentisztelet zárta, amelyen Fabiny Tamás, a Mevisz első elnökségének tagja hirdetett igét. A liturgia szolgálatát a jelenlegi, illetőleg előző elnökünk, Süller Zsolt és Makoviczky Gyula lelkészek végezték.

Az igehirdetés alapigéje most is – csakúgy, mint 15 évvel ezelőtt, az alakuló közgyűlésen – Jairus leányának feltámasztása volt. A Mevisz alakulásakor is Fabiny Tamás volt az igehirdető, ezért most – az alkalom rendkívüliségéhez illő rendhagyó prédikációjában – akkori szavaiból idézett, és időközönként reflektált azokra, így szembesítve bennünket – „Jairus leányait és fiait” – az eltelt idővel, az akkori tervekkel és mostani önmagunkkal. És mindezekfelett elsősorban Jézus Krisztus feltámasztó, újra és újra megelevenítő erejével, kegyelmével.

Isten éltesse a Meviszt, és adja, hogy tudjunk erőt meríteni ebből a megelevenítő kegyelemből a továbbinduláshoz!

Ittzés Ádám

Regionális hozzárendelés: Magyarországi Evangélikus Ifjúsági Szövetség (MEVISZ)

::Nyomtatható változat::

Hozzászólások a cikkhez:

Kérés a Szerkesztőkhöz
Kérném szépen Önöket, ha tudják, küldjék meg nekem Ittzés Ádám e-mail címét. Köszönettel Sebestyén Árpád
Sebestyén Árpád, 2004-10-11 19:42:54

A hozzászólás lehetősége átmenetileg szünetel, a személyes közléseket a szerkesztőségnek kérjük küldeni emailben (evelet@lutheran.hu)