Ágostai hitvallású evangélikusok Cegléden minden bizonnyal már a lutheri reformáció hazai elterjedésének időszakában is voltak. A történelem mégis úgy hozta, hogy itt inkább a reformáció helvét irányzata erősödött meg. Az ellenreformációt támogató királyi dekrétumok sem támogatták az evangélikusok tartós letelepedését. Érezhetően csak a II. József féle Türelmi Rendelet időszaka hoz enyhülést, amikor is Albertiből, Irsáról, Pilisről valamint a Felvidék távoli vármegyéiből is betelepülnek evangélikusok a városba.

A gyülekezet igen kicsiny volt, mind számarányait, mind pedig önfenntartó erejét illetően.

Az első "jegyzőkönyv", - amely tulajdonképen keresztelési, esketési, halotti anyakönyvként is szolgált egyben - leírja, hogy az "Ekklézsiává" 1802-ben lett az itteni evangélikusok közössége. Ennek megszervezésében fő szerepet játszottak: Mikula György, ennek István és József nevű fiai, Kolofont Mihály, Szomorú János, Kemény András és Vermes György. Az egyházközség kezdetektől fogva "gyenge erejű lévén" rendszeresen külső segítségre szorult, és ezt meg is kapta, többek között a helyi református és katolikus gyülekezetektől is.

A következőkben évszámok mellett említésre kerülnek a gyülekezet életét jelentősen meghatározó események: 1782 - Cegléden az evangélikus vallásúak lélekszáma: 191 (7526 összlakosból) 1791 - a megyei deputáció 235 evangélikust számlált mega városban, miután a közösség tanítótartási jogért folyamodott. 1792 - megválasztották első tanítójukat, Lévi János személyében. 1792 január 20. - az első nyilvános istentisztelet. 1792-1800 között imaház építése 1800- ekkor már bizonyosan a saját temetőjükben temetkeztek az evangélikusok 1802- önálló anyaegyházzá nyilvánítás éve,amely státusz az önálló, helyben lakó lelkészhez kötődött. Hivatalosan ez a Ceglédi Evangélikus Egyházközség éloetének kezdete. Az első lelkész: Kutnai Zelenka Pál. 1812 - a paplak és az első templom építésének kezdete 1814 - elkészül a paplak (parókia) 1818 - elkészül az iskola 1831-33 között (lelkész: Jakubovics Pál) megkezdődik az iskolaépítés, a gyülekezet megvásárolja első orgonáját a jászladányi katolikusoktól, valamint egy harangot a helybéli református testvérektől. 1834 május 29. - tűzesetben leég a parókia. (Ezután nem sokkal országos gyűjtőakció indul az újrafelépítés megalapozására. 1838 - sikeres gyűjtési akció nyomán Suhajda Lajos lekész irányítása alatt megépül az új parókia. 1840-44 Elefánt Mihály a lelkész, aki jó szervezőkészséggel, sikeresen rendezi a gyülekezet ügyeit. Az ő lelkészsége idején ünnepli meg először a gyülekezet a reformáció évfordulóját. (Pénzgyűjtési akció indul a templom tornyának megépítéséhez, ugyanis az első templomknak nem volt tornya.) 1844-1873-ig Zámolyi József szolgál itt lelkészként. Ő az első lelkész, akit a helyi ev. temetőben helyeznek örök nyugalomra. 1861 - a gyülekezet új iskola építését határozza el a régi, rozoga épület helyett. 1861 október 30. - az új iskola felszentelése. 1870 - az első tanítói állás mellé második tanítói állást szervez a közösség. 1875 - Bakos Károly helybéli orgonaépítő mestertől új orgonát vásárol a gyülekezet, és ezzel lecseréli a régit. 1876 - Mészáros Jánost választják meg első tanítónak 1879 - Alexy Lajos másodtanító. (Mészáros J. és Alexy L. a 20. sz. elejéig legendás tanítói pásorként működik az ev. ált. iskolában.) 1882 - Gombos Pál akkor 135 Ft értékű keresztelő medencét ajándékoz a gyülekezetnek. (Templomunkban azóta is e fölött kereszteljük gyermekeinket.) 1892 nyári hónapjaiban - Cegléd szülötte, egy csizmadia gyermeke Raffay Sándor segédlelkész végez szolgálatot a gyülekezetben, aki később az egyház püspöke lett. 1893 - A város készülve a Milleniumra nagy városrendezési munkálatokba kezdett. A kisajátítások érintették azt a telekrészt is, amelyen első templomunk állott. A gyülekezetnek el kellett búcsúznia torony nélküli, első templomától. A várostól kapott kárpótlási összegből bazársort építenek - erre az elhatározásra jutott a gyülekzet. Ennek a bazársornak a bérleti bevételeiből kívánta megalapozni az ekklézsia az új templom felépítésének költségeit. 1894. június 3. - utolsó istentisztelet a régi ev. templomban 1894-96 között - az istentiszteleti és egyéb közösségi alkalmak helyét illetően, míg fel nem épült az új templom, a gyülekezet a református testvérek vendégszeretetét élvezte. 1895-96 - az új, Sztehlo Ottó tervezte templom építésének ideje. 1896. október 31. - templomszentelés. (Oltárkép: Jakobey Károly: Krisztus az Olajfák hegyén - 1873-; szószék, keresztelő medence, orgona és a padok átkerültek a régi templomból az újba.) 1904 - újabb, ezúttal már a 3. tanítói állás létesítése. (Mészáros Gizella) 1915 - Török József lelkész, 41 évi ceglédi szolgálat után nyugalomba vonul. (17 éven keresztül egyházmegyei főesperes is volt.) 1915-30 - Törteli Lajos a lelkész 1931-41 - az a Wolf Lajos a ceglédi lelkész, aki később Ordass Lajos néven egyházunk nagyszerű püspöke lett. 1942-47 - Egyed Aladár lelkészi szolgálata 1947-75 Jávor Pál lelkész 1975-83 - Ribár János lelkész 1983-90 - Zászkaliczky Pál lelkész 1990-99 - Véghelyi Antal lelkész 1999-2001 - Horváth ferenc József lelkész 2001-02 - Solymár Péter helyettes lelkész 2002- napjainkig - Péter Zoltán segédlelkész

Evangélikus lélekszám alakulás a kezdetektől : (A /-jel utána város összalkosainak száma)

1782: 191 /7526 1792: 210 /7928 1802:200 /9234 1820: 220 /13.304. 1830: 637 /15.136 1869: 681 /22.216 1880: 700 /24.872 1890: 943 /27.549 1900: 807 /30.106 1901-es népszámláláskor: 895 /30.353 1910: 1010 /33.942 1920: 981 /36.929

2001-es népszámláláskor: 717-en vallották magukat evangélikusnak Cegléden.