Budapesti Városvédõ Egyesület - Templomtörténeti Csoport
Budapesti Városvédõ Egyesület - Templomtörténeti Csoport
Csepel, ma a fõváros XXI.kerülete, már a honfoglalás korában ismert település volt. Az evangélikusok gondozását 1904-tõl a kispesti evangélikus egyházközség látta el. 1911-ben érkezett Masznyik Gyula Erdélybõl s látva, hogy a csepeli szórványba tartozó hívek gyalog és lófogatu omnibuszon a Deák térre járnak istentiszteletre, díjmentesen elvállalta gondozásukat. Az elsõ istentiszteletet 1911 õszén tartotta egy iskolában. Ez rendszeressé vált s a résztvevõk száma növekedett. 1912-ben harmóniumra gyûjtöttek. 1913-ban már 200 evangélikus családot tartottak nyilván.
Az egyházi élet kifejlõdését ideiglenesen megállította az elsõ világháború. Még az istentiszteletek is szüneteltek. Utána ismét megindult a fejlõdés, 1920-ban 537 evangélikus család élt itt. 1923-tól a gyülekezetet Kispesttõl Pesterzsébethez csatolták, annak fiókegyháza lett - 1924-ben már énekkara is volt.
A templomépítés szükségességét Oláh Károly vetette fel 1926-ban. Belügyminiszteri engedéllyel országos gyûjtést kezdeményeztek, a helybeli Weiss Manfréd gyár 10 millió koronát adományozott. Az alapkövet 1926. november 21-én nagy ünnepség keretében helyezte el Raffay Sándor püspök, 1928. november 11-én felszentelte a templomot.
1936-1951 között Várady Lajos került Csepelre, õ újíttatta fel kívül-belül a templomot a 25 éves évfordulóra. Az egyházközség 1937-ben vált önálló missziói egyházzá. 1939-tõl havonta egyszer németnyelvû istentiszteletet is tartottak.
A második világháborúban a templomot súlyos sérülések érték: ajtói kiszakadtak, ablakai betörtek, a tetõ palái szétröpködtek. Mindent elõlrõl kellett kezdeni. 1946 májusában nyílt meg újra, de az újjáépítés csak 1947 õszére fejezõdött be. Mezõsi György 35 éves lelkészi szolgálata idején újították fel teljesen a templomot és építették be önkormányzati és finn testvérgyülekezeti segítséggel az angyalföldi gyülekezettõl ajándékba kapott orgonát.
Leírása
Vojtka József (Belgrád város rendezésére írt nemzetközi tervpályázat díjat nyert építésze) templomának alaprajza egyéni megoldású: téglalapalakú, melyet az oltár elõtti két oldalt félköralapu kiugrás tör meg. Az oltártérbe két lépcsõfok vezet fel. Oltára monumentális építmény. Az oltárképet, a Keresztrefeszített Krisztust Ruzicskay György festette. A bejárat mellett a fal síkjába süllyesztett vörösmárványtábla: "Ezen templomot tervezte és az építkezést vezette adományképpen, egyháza iránti szeretetbõl Vojtka József".
Az épület falazása síma, nyugodt. Tágas, négyszögû ablakai vannak, kivéve a homlokzat hatalmas, félkörívû ablakait. Bejárata fölött egyszerû, két oszlopon nyugvó tympanon. Vaskos, négyszögalapú, jobboldalt álló tornyának felsõ emelete nyolcszögalapú, a magyar klasszicizáló templomokra jellemzõ erkélyes körüljáróval. Feltûnõ a díszítõelemek csaknem teljes hiánya.